2020. május 28-án megjelent a Magyar Közlönyben a legfrissebb módosítás a bejelentési határidővel kapcsolatban: 20. § A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást2023. december 31-ig kérelmezi.”21. § A Vgtv. 45/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:„45/M. § E törvénynek a Vgtv.mód3.-mal megállapított 29. § (7) bekezdését a Vgtv.mód3. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

TÁJÉKOZTATÁS AZ ENGEDÉLY NÉLKÜL FÚRT VAGY ÁSOTT KUTAK ENGEDÉLYEZTETÉSÉRŐL Kizárólag háztartási vízszükségletet kielégítő kút esetében! A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése szerint „A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges: a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti: aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és ac) nem gazdasági célú vízigény; b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez; c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.” Amennyiben a tulajdonos a meglévő, engedély nélkül létesített kút legalizálását szeretné megoldani, akkor a település jegyzőjét kell megkeresnie. Tájékoztatjuk, hogy a kötelező bírságkiszabás alóli mentességi időszak 2020. december 31-ig tart. Minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság engedélye szükséges. Vízjogi engedélyt úgy kaphat, ha kérelmet terjeszt elő a Jegyzőnél.   A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt dokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 2. sz. melléklet II. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma szerint. A kérelem nyomtatvány az alábbi linken is elérhető:http://nagyrabe.hu/?module=news&action=getfile&fid=129314 Fontos, hogy a beadott dokumentáción a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 13. §-ban megjelölt szakember nyilatkozata szükséges.   Fúrt kútnál magánszemély esetében a jegyzői engedélyes talajvízre, parti szűrésű vízre szűrőzött kúthoz NEM kell tervezői végzettség, NEM kell MMK tagság elég, ha a dokumentumot kútfúrási jogosultsággal rendelkező szakember írja alá.   Ásott kút engedélyezéséhez, fennmaradási engedély ügyintézéséhez NEM kell kútfúró végzettség, e kutakat a tulajdonos is engedélyeztetheti és aláírhatja. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat. Az engedélyeztetési eljárás a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. melléklet 58. a) pontja alapján mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. Ha nem ért egyet a határozattal, Ön a Megyei Kormányhivatalhoz benyújtott fellebbezéssel élhet. A fellebbezés az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény – Melléklet: XIII. Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárási illetékek 2. pontja „A fellebbezés illetéke a) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese;” Mivel az alapeljárás illetékmentes, ezért a fellebbezés is. Az elkészült kút használatbavételi engedély alapján vehető használatba. A meglévő kút a fennmaradási engedély alapján használható. Teljes körű tájékoztatást az egyes kutak ismeretében a Peténé Majoros Emese Jegyző  tud adni (0654/477-020/ 9-es mellék).