Kapcsolataink


 


Korond (Corund)

Hargita megye nagyközsége, Sóvidék egyik leghíresebb települése. Korond a népi fazekasság egyik erdélyi központja. Teleki József írta Korondról, hogy "Minden ember itt vagy fazakas, vagy sendelly csináló" (Úti Jegyzések, 1799). Az életképes nagyközség lakóira jellemző a sokféle foglalatosság: a hagyományos fazekasság, a famegmunkálás, a taplókészítés és a kereskedelem (régen szekérrel, ma autóval). A fazekasság létalapját a falu nyugati határán, a Szakadát-patak bal partján előforduló szürke pala (agyag) képezi. Volt aragonitbányája (ma természetvédelmi terület) és híres borvízfürdője (ma az árcsói kerámiavásár színhelye). Korond a hagyományait őrizve korszerűsödő székely falu típuspéldája: a fazekasiparra alapozva kereskedelmi, idegenforgalmi és művelődési szerepköre is egyre számottevőbb.

 

 

 

  

 

Korond a 13A műút mellett, Parajdtól 11, Szovátától 18, Székelyudvarhelytől 29, míg Csíkszeredától 80 km-re fekszik.


 

A falu életében igen jelentősek a borvízforrások. A Diómáli-forrás a 13A műút mellett, a falu keleti végén található. Vasas borvizének hozama eléri a napi 10.000 litert; gyógyvízként javallható gyomor- és bélhurut, vérszegénység esetén. A Szőlőmáli-forrás a falu keleti határában, a szőlőmáli gyümölcsösben fakad, innen vezették be a Telek és Borvíz utca kereszteződéséhez. Bikarbonátos, enyhén klóros, magnéziumos, kalciumos víz. A Cseredombi-forrás (Erzsébet-forrás, fingóborvíz) a csiga-dombi aragonitbányától keletre, a műútról 800 méterre fakad, vasas-sós vizét asztali vízként használják.


 

A Főút menti "kirakóvásár"


 

Az autóbuszban még a szundikáló turista is figyelmes lesz a főút menti sok árura, portékára. Kerámiatermékek, szalma- és gyékényfonatok, gyapjútermékek, faeszközök, használati- és dísztárgyak között válogathat a látogató.


 

Az unitárius templom


 

A műúttól keletre (balra), a Piac felé vezető út kis kiemelkedésén áll, kőkerítéssel övezve, az egykori 6. tízes területén. A templom késő gótikus jegyeket őriz. A főbejárattal szemben a szószék áll, öt kazettával, az unitárius egyház szimbólumaival. Az unitárius temető a Piactól nyíló Temető utca végében van. Kopjafái a népművészet remekei, faragott formái a férfi, a nő és a gyermek alakját ábrázolják.


 

A római katolikus templom


 

A műúttól jobbra (délre) közelíthető meg, a régi iskola közelében, a Kebelet-patak jobb partján, az egykori 5. tízes területén. 1911-ben épült templom. A régi gótikus templomból csak néhány faragott kő maradt meg a kőkerítésbe építve, s a templomfal alapja átható a mai bejárat előtt. A templomot Jézus Szíve tiszteletére szentelték.


 

A falu régi központjában álló emlékművet az első és második világháborúban elesett hősök tiszteletére emelték (Benczédi Sándor kolozsvári szobrászművész alkotása). Felirata: "Kik érted haltak szent világszabadság" (Petőfi).


 

Árcsó


 

 Az atyhai eltérő közelében, a Korond és Atyha határára eső Árcsó kínálkozik rövid pihenő helyéül. Neve az "ártalmas só" vagy az "árad a só" szókapcsolatból származik. Ma is érvényes a Nemzeti Társalkodó 1839. évi tudósítása: "a fűvész, kővész és elemész... talál e vidéken sok szellemi élvet". Árcsó látványosságai: a sóskút, a forrásüledékek és a borvízforrások. A Barátok kertje nevű helyen kolostor volt: 1783-ban költöztek ide a minoriták Firtos-hegyi kápolnájukból, mivel a nagy havazás azt odanyomta. A kolostor helyén ma malom van.

 

Az Árcsói-sóskút (korondi sóskút)


 

 A 13A műút mellett, a Korond vize jobb partján, a "sós ház"-ban fakad. Vizének használatát már Mária Terézia idejében szabályozták. Így régente minden szerdán reggel a korondiak, szombaton az atyhaiak szállították hordókban, szekerekkel szállították a "sócédulákra" kiállított sósvizet falujukba, ahol a mindennapos főzéshez, szalonnához és az állattartásban használták fel. A korondiak sókereskedelemmel is foglalatoskodtak: a sós vizet cserépfazakakban főzték, párologtatták, majd a megkövesedett "sósonkolyt" a szomszédos falvakban gabonára cserélték.

 

A korondi forrásüledékek


 

A "sós házzal" átellenben a 13A műút bal oldalán (keletre) vastagpados travertin-lerakódás árulja el, hogy a langyos borvízforrások területén járunk. Egyórai gyalogtúra során bejárható a három egykori aragonitbánya területe, ihatunk a Cseredombi-borvízforrás (népiesen fingóborvíz) vizéből, majd a Csiga-dombról leereszkedve az árcsói vendégfogadóhoz vezet sétautunk. Az egykori aragonitbányák természetvédelmi területe Korond északi határában alig pár hektár kiterjedésű földdarab. A forráskúpok, forrásüledékek szokatlan dombsorai és meddőhányói már a műút közeléből láthatók. Itt a századfordulótól kezdve aragonitot (rombos kristályrendszerű CaCO3-változatot) bányásztak. Az egykori bányák területén az aragonit- és kalcittelérek, forráskövek, borsókövek, mésztufa (travertin)-lerakódások számos változata vizsgálható - igaz, az ember keze által megcsonkított és legtöbbször másodlagos környezetben. Az országosan is egyedülálló földtani védett területnek tudományos jelentősége van, szabadon látogatható.


 

Az Árcsói-borvíz (az egykori Korondfürdő)


 

"Be jó, hogy jártam erre is veled: / Most már a holt fürdőt is ismered. / A suttogó, nagyarányú sétaút / milyen döbbenet magányosságába fut." - írja Áprily Lajos. Az egykori Korondfürdő - amely a 19. században Erdély egyik leghíresebb gyógyfürdője volt - területén a mai látogató csak két kis hozamú borvízforrást és az Árcsó vendégfogadó épületét láthatja. Mindezek Korond központjától 1,2 km-re északra, a Korond vize bal partján vehetők szemügyre. Borvizes lobogófürdője és sósfürdője már a múlté.


 

Az árcsói borvízforrások a Lopágy-domb lábánál, 534 m magasságban fakadnak. A vasas savanyúvízforrás hozama az 1950-es évekbeli kutatófúrás nyomán a napi 25.900-ról 4300 literre apadt. Az árcsói borvizet a környéken asztali vízként használják. Vízhajtó szerként, valamint bélrenyheség és gyomorhurut esetében javallható.


 

A Korond-patak hídja és a vendégfogadó között tartják 1978 óta minden év augusztus első szombat-vasárnapján az Árcsói kerámiavásárt. A hagyományos kirakóvásár a korondi népművészek és keramikusok nagyszabású bemutatója. A kínálat: fazakak, lábosok, sütő- és főzőedények, kancsók, bokályok, tányérok, csempék, vázák, iparművészeti kerámia és kisplasztika.

 

 

Kapcsolódó link:

 

Szálláshelyek Székelyföldön